Időutazó: a Városliget

A Városliget. Olyan természetes, hogy ott van és bármikor ki lehet menni bringázni, kutyát sétáltatni, focizni, piknikezni, vagy csak sétálni egyet.

Városligeti-tó, Klösz György, 1875 után.

Korcsolyázók 1910 körül.

A terület első említése Rogeriustól való a XIII. századból. Az ekkor még nagyrészt mocsaras területen szálltak meg a IV. Béla országgíűlésére összegyűlt emberek. Amikor nem szállásterület volt, leginkább legelőként hasznosítptták, erre utal az Ökördűlő elnevezés. Mátyásnak agaras kertje volt itt. A török időkben ez a terület is elpusztult, csak Mária Terézia idejében kezdett újra virágozni. Szó szerint, mert elrendelték a terület fásítását és rendezését. Lipót császár Pest városának adományozta, az akkor már Városerdőnek nevezett területet.

 

Korcsolyázók a Városligeti-tavon, naptárkép 1840 körül.

1799-ben a bérlő Batthyány József esztergomi érsek megbízásából tavat létesítettek, két szigettel. A nagyobbik – a Páva- majd Nádor-sziget – helyén ma a Széchenyi-fürdő áll. A kisebbik szigeten, a Drót-szigeten, ma a Vajdahunyadvára található. A sziget a rá vezető vashídról kapta a nevét. Anton Frigyes bécsi mester hídját 1865-ben bontották le.

 

Dróthíd a Városligetben, Hofbauer János rézkarca, 1828 körül.

1813-ban a Szépítő Bizottmány pályázatot írt ki népkert kialíkítására, amin a francia származású Heinrich Nebbien nyert meg. Nebbien hatalmas felmérő munkát végzett a pályázat benyújtása előtt. Elképzelései csak részben valósultak meg. Nem lett semmi a hatalmas klasszicista díszkapuzatból, a Nádor-szigetre, több építészeti stílust ötvöző, majorságból, és a szabadtéri színházból.

A Városliget felmérési rajza, Nebbien.

 A Városliget tervezett kialakítása, Nebbien.

 A Városliget bejáratának terve, Nebbien.

 Majorsági épületek Nebbien tervén.

1866-ban megnyílt az Állatkert, 1885-ben az Országos Kiállítás, 1913-ban a Széchenyi-fürdő (ezekről majd később). Közben megrendezték a Millenniumi Kiállítást (erről már korábban), ekkor vezették a tóba a Rákos-patak vizét, töltötték fel a Nádor-sziget körüli tórészt. A fák jelentős részét kivágték, hogy helyet csináljanak a több, mint kétszáz építménynek.
Ezeken kívül más látványosságok is csábították az embereket a Városligetbe: a Feszty-körkép, mutatványosok, árusok, vendéglők és cirkuszosok.

 

A körhinta és a Feszty-körkép épülete, meg egy sor árusítóbódé 1910 körül

Wampetics vendéglő, 1904 előtt, Stefánia út.